A Ludwig Múzeum gyűjteményének új válogatása az Időgép címet viseli. Sejthető, hogy az alkotások időhöz való viszonya az a szempont, mely szerint a kurátor – Szipőcs Krisztina – egymás mellé rendelte a műveket. A tárlat koncepciója szerint a művészeti alkotások az időben való utazást teszik lehetővé.
A kiállításon több, a nemzetközi művészeti színtéren meghatározó alkotóval találkozhatunk. A világhírű festők egyike David Hockney, aki a 20. század paradigmatikus művészeként tartható számon – a tárlaton a francia pointillizmus stílusában megfestett "ablakát" tekinthetjük meg élőben. Ezen felül Robert Rauchenberg (a neo-dadaizmus fontos képviselője, kollázsairól ismert), Jasper Johns (az 50-es évek újító alakja, előkészítette a talajt pop-art számára), Roy Lichtenstein (a képregényeket feldolgozó pop-art egyik atyja) munkáit és további neves művészek alkotásait csodálhatjuk meg.
A magyar művészek közül Bak Imre és Jovánovics György (az 1968-1969-ben szervezett, az akkori progresszív mozgalmakra reflektáló Iparterv kiállítás szereplői), valamint Erdély Miklós (az enviroment, happening, fluxus és konceptuális művészet jelentős alakja) műveivel találkozhatunk.A kiállítás fő képe nem tartozik a múzeum állandó gyűjteményéhez: a Ludwig kölni testvérmúzeumával való csere eredményeként Pablo Picasso Muskétás című műve helyett a kiállításon a Kalapos férfi mellképe szerepel. A festő kései műve (1970) az elődeihez való viszonyát kívánja bemutatni.