
William Shakespeare - Vízkereszt vagy amit akartok
Shakespeare – egy név, amit már mindenki százszor meg százszor hallhatott az életében.
Akinek a zsenialitása minden egyes irodalomórán kihangsúlyozásra került, és akinek műveit
halálra unásig kényszerültünk elemezni. Azt hiszem, hogy mindenkinek megvan a véleménye
Shakespeare alkotásairól, ami sajnos az esetek többségében nem éppen kedvező. Hiszen ki
szereti azt, ha rákényszerítik egy mű elolvasását, mikor ezer jobb dolga lenne? Arra kérlek
viszont titeket, hogy próbáljátok elfelejteni az esetleges irodalomórai sebeket, és olvassatok el
egy Shakespeare komédiát, kezdve például ezzel. A Rómeó és Júlia, a Hamlet, ezek mind
rendkívüli művek, de nem szabad csak ezekre szorítkoznunk, ha Shakespeare munkásságával
szeretnénk megismerkedni, ne adj Isten meg is szeretnénk kedvelni. A Vízkereszt vagy amit
akartok egy csodálatosan megírt komédia, mely egy magát férfinak kiadó főhősnőt (Viola)
követ nyomon, humora pedig ennek az abszurd helyzetnek köszönhető félreértésekre épül. A
történet Illyriába, a herceg, Orsino udvarába repít minket. Hozzá szegődik el a magát férfinak
kiadó Viola, egy hajószerencsétlenséget követően. Orsino új szolgálóját pedig azzal bízza
meg, hogy nyerje el számára szíve hölgyét, Oliviát, aki viszont több érdeklődést mutat a férfi
öltözékben parádézó Viola iránt. A bonyodalmat tetézi továbbá, hogy főhősnőnk lassan
beleszeret urába. A cselekmény másik szála Olivia grófnő udvartartásának cselét mutatja be a
felfuvalkodott udvarmesteren, Malvolión.
Hajótörés, viszonzatlan szerelem, egy bolond és egy iszákos rokon, egy fabrikált szerelmeslevél általi megcsúfolás, mit kívánhatnánk még?
Anélkül, hogy belemennék az események részleteibe, szeretnék annyit kérni, hogy csak
élvezzétek az olvasást, és ne próbáljatok mindenben logikát keresni. Engedjétek, hogy a
történet egy másik világba repítsen titeket, s ne próbáljátok beleilleszteni a történetet a
valóságba. Hiszen pont az lenne az olvasás lényege, hogy kiszabadítson minket ebből a szürke
világból. Azoknak pedig, akik úgy gondolják, hogy Shakespeare nem nekik való a nehéz
nyelvezet miatt, azoknak mindenképpen a magyar fordítást ajánlanám, ugyanis hihetetlenül
szerencsések vagyunk, hogy olyan egyszerűen zseniális költők fordították Shakespeare
műveit, mint például Arany János, vagy mint aki ezt a komédiát is fordította Rónay
Györggyel egyetemben, Radnóti Miklós. Meg kell jegyeznem, hogy kissé elfogult vagyok,
ugyanis meggyőződésem, hogy Radnóti nem tud olyat írni, ami ne lenne lenyűgöző, még ha a
fordításairól van is szó. A Vízkereszt vagy amit akartok egy olyan mű, mely mosolyt csal az
olvasók arcára. Nem egy könnyfakasztó dráma, hanem egy olyan alkotás, melynek olvasása
közben az ember kiszakadhat a komor hétköznapokból.
Király Anna